Szeretettel hívom és várom

Kavicskép-kiállításomra,

2019. szeptember 7-27-ig,

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár,

(1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.).

A tárlat megtekinthető:

hétköznapokon 10-20 óráig,

szombatonként 10-16 óra között.

A kiállítás megnyitójára szeptember 6-án,

18 órai kezdettel kerül sor!

A kavicskép, amely szó szerint körbejárta a világot

Különleges, egyforma árnyalatú csíkos kövekből alkottam a kavicsképet, de a pálmát a kompozíció, és a mondanivaló vitte. Rengeteg művészeti oldalon kapott helyet, spontán megosztások, és minden egyes helyen több-ezer reakció…míg egyszer csak elmaradt a kavicskép mögül a nevem…

A kavicskép útja

A facebook-oldalamon, (kavicsmuvesz) a legfelső bejegyzésben van kitűzve a két nemzetközi oldal, ahol először vettem észre a megosztásokat. Ott még – azt hiszem – kiírták a szerző nevét, azaz a nevemet. Aztán ezrek lájkolták, osztották meg… később görög, spanyol, francia, japán, amerikai útján láttam „tovább hajózni”… (a felsorolás nem teljes). Mindenhol rengeteg lájk, és további megosztások.

Hogy maradt le a nevem a kavicsképről?

Valószínű, hogy többen elmentették a bejegyzésből magát a képet, és azt osztották meg, csak úgy, önmagában… a kommentet írók között sokan kérdezgették, ki az alkotó? Erre a legtöbb esetben nem érkezett válasz. Most csak azokat a helyeket említem, ahol én magam láttam ezt a kavicsképemet megosztva. Rengeteg helyen lehet még, amit már nem tudok követni. Ti is egyre többen jelzitek, hol bukkan fel.

Hogy érintett a kavicskép anonimitása?

Őszintén szólva, eleinte nagyon rosszul esett. Aztán el tudtam engedni, hiszen amin nem tudok változtatni, azt jobb elfogadni... most már inkább annak örülök, hogy van „egy kavicskép”, ami körbejárta a Föld nevű bolygót, és ez a kavicskép hozzám kötődik, akár ott van a nevem, akár nincs. Úgyis mindig azt vallottam, hogy az igazi Alkotó nem én vagyok... én csak fogadom és közvetítem a szépséget. Ajándékba kaptam a kreativitást…így jó, ha erre rendszeresen emlékeztetnek is ezek az esetek is. (Hurrá!)

Amikor fogalmazgattam ezt a cikket, és a fenti mondatot leírtam, zörgött a telefonom. Megnéztem, ki üzent. A barátnőm írta, hogy újabb helyen fedezte fel ezt a képem, „anonimitását gondosan őrzi” itt is… csak arról az egy megosztásról több, mint 150.000 ember (igen, én is alig hittem a szememnek, száz-ötven-ezer) OSZTOTTA TOVÁBB. S még onnan is, ki tudja hányan "hatványozták" a számsorokat? Azért tettem egy próbát, és üzentem az illetőnek, hogy kiírhatná a poszt fölé a "szerzőt" - de nem módosította.posztját, gondosan őrizve az anonimitásomat... így egy újabb elengedés következett...(Hurrá!)

Miért az „Egység a különbözőségben – különbözőség az egységben” nevet kapta a kavicskép?

Ezt a címet egyrészt a kavicsok hasonlósága ihlette, másrészt az, hogy a hasonlóság csak látszólagos, mert a csíkokon túl, minden egyes darab merőben másmilyen. Így vagyunk mi is, de legalábbis így LENNÉNK, ha tisztelnénk a másik határait, és a szabadságunk csak addig tartana, amíg mások szabadságát nem sérti…huh, de filozofikus lett e pár sor, de tényleg így gondolom. Komolyra fordítva a szót, valóban ezt szerettem volna mondani a képpel… minden további érzést, gondolatot egyenként ti tehettek hozzá, akik tovább gondolkodtok a kép értelmén.

A kavicskép alakulása, részletről-részletre

A háttér sárgás színű, ami szintén csíkos, és íveit több helyen követik a kavicsok spontán ívei. Maga a kompozíció az apró részletekkel, szintén spontán alakult, hiszen ez nem olyan, mint egy rajz, vagy festmény, ahol először megszületik a vázlat… A kavicsképet nem lehet „felvázolni”, mert a kavicsok bizony nem gyurmából vannak. Adott a szín és a forma. S amikor összeállt a kavicskép, a teljes kompozíció, akkor történt meg, hogy én is rácsodálkoztam a harmóniájára és szépségére. Köszönöm, hogy velem tartottál! Ha tetszett, itt meg tudod osztani, a facebookon.

 

 

 

Ajánlatkérés